FRÖCCS LAP és Kisokos
"S a magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkalja a borozgató férfi képzelőerejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett tanúbizonyságot." (Márai Sándor)
Bár egyesek nem átallanak a melegben sört inni, mi hisszük, hogy a magvas gondolatokat, tartalmas beszélgetéseket és meghitt együttléteket segítő legjobb szomjoltó a borból és szikvízből készített fröccs. Igen, kizárólag helyi szikvizet javítunk fel Velencei-tó környéki minőségi borral, hogy a hozzánk betérő vendég számára készített fröccs minden szempontból a legideálisabb hűsítőt fogyaszthassa el.
Előzmények:
A középkori Magyarországon, Mátyás udvarába messziről érkezett utazók elképedve vették tudomásul, hogy az udvar nemesei tisztán isszák a bort. Mára a bor hígításának a régmúltig visszavezethető hagyománya szinte kizárólag e térség sajátosságává vált.
A szikvíz története:
Elsőként 1767-ben Joseph Priestley elegyítette a széndioxidot a vízzel. Otthoni laboratóriumában is előállította a „nehéz levegő”-nek nevezett gázt, majd vízben oldotta és megtapasztalta, hogy ezáltal kellemes ízű folyadék keletkezik. A angol Királyi Természettudományos Akadémia 1773-ban Priestleynek kitüntetést adományozott a szódavíz feltalálásáért.
Magyarországon 1826-ban Jedlik Ányos ért el forradalmian új eredményeket, amikor a balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Az ő nevéhez fűződik a szikvíz nagyüzemi gyártása, vagyis a szódavíz elterjesztése, amelyet ma már hungarikumként tartunk számon.
A kifejlesztett, tökéletesített készüléken előállított mesterséges ásványvizet 1841 őszén (szeptember 5-9.) mutatta be Pesten a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók második nagygyűlésén. Előadásában 3 módon nevezi: "mesterséges szénsavas víz", "mesterségesen készült savanyú víz", "pezsgő víz".
Kóstolásul két féle ásványvizet készített, s megkínálta vele tudóstársait:
Az egyik egyszerűbb: vízből és szénsavból állt. A fogyasztás módjára is tanácsot adott: "azon csípőssége, melyet a pezsgő borban kedvelünk, nagyon kielégíthető, pohárba töltvén szüntelen szénsavbuborékot hány, míg a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségéből".
A másik csípős víz ásványi anyagokat is tartalmazott, ui. ezek a szénsav egy részét megkötik. A roitsihez (írja rojtsinek is, de nevezték rohitschnek is) hasonlítja. A roitsi természetesen szénsavas, glaubersós ásványvíz volt. Nevét lelőhelyéről (Rohitsch, Rogatec stíriai település, ma Szlovénia) kapta. Használatára Jedlik a következő tanácsot adja: ha bor vagy citromlé hozzá töltetik kellemes csípősségűvé válik.
Forrás: http://spriccer.blogspot.hu
A fröccs születése:
A fröccs születése Fóton történt, Fáy András híres pincéjében. A jelzett napon Fáy Vörösmartyt és néhány barátját többek között Jedlik Ányost is szüretre hívta meg.
A történet szerint Vörösmarty, Jedlikkel és Fáyval a pincéjében borozgatva, Jedlik szódájával felspriccelt borát kóstolva jegyezte meg: "- Spritzer? Túl németes. Legyen inkább fröccs!" - s azzal ajkához emelte a habzó bort. Mögötte ott állt Jedlik félszeg mosollyal arcán: kezében ott pihent az első szódás üveg."
Rendelhető fröccsök:
Bor Szódavíz Együttes Fröccs ára
mennyisége mennyisége mennyiség
(dl) (dl) (dl) (Ft)
Krúdy-fröccs 9 1 10 1.840,-
Háziúr/nagyházmester
Bivalycsók 4 1 5 840,-
Avasi 7 3 10 1.520,-
Nagyfröccs,
Hajtás, Húzás 2 1 3 440,-
Puskás-fröccs 6 3 9 1.320,-
Házmester 3 2 5 680,-
Polgármester 6 4 10 1.360,-
Kisfröccs, Tréfa
Rövidlépés 1 1 2 240,-
Bakteranyós 2,5 2,5 5 600,-
Maflás 5 5 10 1.200,-
Viceházmester 2 3 5 520,-
Hosszúlépés, Fordított 1 2 3 280,-
Lakófröccs, Kisházmester,
Sportfröccs 1 4 5 360,-
Sóherfröccs, Távolugrás
Kukamosó 1 9 10 560,-
